1. A jazz-korszak �s az enka:

Van a jap�noknak egy nagyon furcsa k�pess�g�k. A m�s orsz�gokb�l, kult�k�rb�l sz�rmaz� hat�sokat olyan term�szetess�ggel tudj�k beolvasztani a saj�t kult�r�jukba, hogy az egy�ltal�n nem t�nik idegennek az �j, az eredetit�l nagyon k�l�nb�z� k�zegben. Az idegen hat�sokat �ltal�ban el�sz�r egy-az-egyben veszik �t, majd id�vel elkezdik a maguk sz�j�ze szerint alak�tani, m�s hat�sokal �sszegy�rni �s v�g�l kihoznak bel�le valami teljesen �j �s izgalmas elegyet.

Ez a k�pess�g volt a m�sodik vil�gh�bor� ut�ni gyors felvir�gz�s egyik mozgat�rug�ja �s r�szben ennek k�vetkezt�ben v�lt Jap�n a technikai halad�s egyik fellegv�r�v�, el�g ha csak a walkman j�lismert eset�re gondolunk, ami m�r l�tez�, nyugatr�l �tvett technik�n alapult, de ezt nekik siker�lt �gy �jragondolniuk, hogy a v�geredm�ny valami forradalmian �j dolog lett. Ez a jellegzetess�g az orsz�g huszadik sz�zadi zenei kult�r�j�nak is az egyik legf�bb mozgat�rug�ja. Ha v�gign�z�k a mai jap�n zenei sz�nteren, azt az �ltal�nos k�pet kapjuk, hogy a zen�k gyakorlatilag k�v�tel n�lk�l nyugati mint�kon alapulnak. Szinte minden l�tez� m�faj megtal�lhat� itt is �s szinvonalban a legt�bbsz�r k�nnyed�n tudj�k hozni a nyugati szintet, azonban ami igaz�n izgalmass� teszi a dolgokat, az az, hogy sz�mtalan olyan mut�ci� is kialakult, amihez hasonl�t sem tal�lunk m�shol. Jap�n zenei szempontb�l gyakorlatilag �gy m�k�dik mint egy nagy olvaszt�t�gely, ahova minden zene befolyik a vil�g k�l�nb�z� orsz�gaib�l �s a sz�mtalan k�l�nb�z� alkot�elem kevered�s�b�l id�nk�nt olyan �j dolgok sz�letnek, melyek m�shol nem alakulhattak volna ki. A legizgalmasabb zen�k j� r�sze persze itt is els�sorban a f�ggetlen, underground el�ad�kt�l sz�rmazik, de egyr�szt ezek k�z�l t�bb id�vel maga is a mainstream r�sz�v� v�lt (mint p�ld�ul az egyik legk�l�nlegesebb sz�nfoltnak sz�m�t� Shibuya-kei ir�nyzat), m�sr�szt a f�vonalbeli, a producerek �s nagy lemezc�gek �ltal t�mogatott el�ad�k is el�rukkoltak sz�mtalan izgalmasabbn�l izgalmasabb produkci�val az �vtizedek sor�n. Al�bbiakban a jap�n mainstream zeneipar huszadik sz�zadi alakul�s�t tekintj�k �t, azon bel�l is els�sorban a pop-zen�ket, valamint azt, hogy hogyan v�lt az orsz�g a vil�g m�sodik legnagyobb �s messze legv�ltozatosabb zenei piac�v�. Hab�r a Jap�nban id�nk�nt "idol-music"-k�nt emlegetett JPop �s a mai v�gtelen�l v�ltozatos zenei sz�nt�r k�zvetlen gy�kerei a 70es �vekig ny�lnak vissza, az el�zm�nyek sokkal kor�bban keresend�k.

A jazz-korszak

A sz�zadeleji Jap�n furcsa, kicsit identit�szavaros vil�g�ig kell vissza�snunk... az orsz�g ekkoriban nyitott egyre ink�bb a nyugat fel� �s �lelte kebl�re a sz�m�ra egzotikusan �j kult�r�t, �tv�ve rengeteg dolgot, mik�zben m�s ter�leteken szigor�an k�t�tt�k magukat a tradici�khoz. A nagyv�rosokban t�meg�vel bukkantak fel az �lt�ny�s, s�tap�lc�s �riemberek, m�g a h�lgyek t�bbnyire tov�bbra is kimon�ban �s fapapucsban szaladtak dolguk ut�n. Jap�n az 1800as �vek v�g�n kezdett nyitni nyugat fel� �s az egy�b kult�r�lis hat�sokkal egy�tt a nyugati zene is lassan begy�r�z�tt az orsz�gba. Megjelentek a katonai �s a f�v�s zenekarok, valamint a klasszikus-zene azonban az els� igazi �tt�r�s az 1920as �vek k�rny�k�n t�rt�nt.

Ebben az id�ben tombolt Amerik�ban a jazz-korszak �s n�h�ny fiatal zen�sz �s m�v�sz akiket amerikai kiruccan�saik alkalm�val teljesen mag�val ragadott az izgalmas, soha nem hallott zene �s a k�r�l�tte kialakult szubkult�ra, visszavitte azt mag�val Jap�nba. Miut�n gramofon-lemezekkel megpakolva haza�rtek, megalak�tott�k saj�t zenekaraikat �s ezzel elind�tottak egy folyamatot, aminek hat�sa messze t�ln�tt legvadabb �lmaikon. Eleinte csak kis helyi klubbokban j�tszottak, valamint a Csendes-�ce�n kontinensk�zi g�z�sein, de ahogy fokozatosan n�pszer�bb� v�lt Jap�nban is a jazz, egyre t�bb zenekar, klub �s a m�fajt felkarol� kiad� t�nt el� a semmib�l �s sorra bukkantak fel a mark�ns, saj�tos st�lussal rendelkez� helyi tehets�gek, akiknek n�pszer�s�ge id�vel m�r t�lsz�rnyalta az amerikai szt�rok�t is. A harmincas �vek elej�re m�r a jazz volt a messze legn�pszer�bb zene a nagyv�rosokban... term�szetesen ez m�g nem az ut�bbi �vtizedekre jellemz�, nagyk�z�ns�g sz�m�ra nehezen em�szthet� free- vagy f�zi�s jazz volt, hanem igazi vad t�nczene, vid�m kis dalocsk�kkal f�szerezve. �s term�szetesen, mint a legt�bb k�s�bb felbukkan� ir�nyzatnak, a jazznek is a f�v�ros, Toki� volt a k�zpontja.

Pezsgett a zenei �let �s a jazz valamint a zeneipar is rohamosan fejl�d�tt, azonban a harmincas �vek m�sodik fel�ben k�zbesz�lt a politika. Az egyre er�s�d� sz�ls�s�ges, nacionalista hatalom bez�ratta a k�ros nyugati cs�kev�nynek b�llyegzett klubbokat, mik�zben meglehet�sen ellentmond�sos m�don a r�di�s propagandam�sorok alatt jazz sz�lt al�fest� zenek�nt. A h�bor� alatt gyakorlatilag meghalt a zenei �let, ami maradt bel�le az pedig a nacionalista propaganda szolg�lat�ba lett �ll�tva.

A jap�n jazz m�sodik f�nykor�t az �tvenes �vekben, a vil�gh�bor� ut�ni amerikai megsz�ll�s alatt �lte. Ekkor hirtelen mindent �jra elleptek a jazz-klubbok, megh�vt�k koncertezni Amerika �l� jazzlegand�it, visszat�rtek a h�bor� el�tti id�k nagyjai �s  rengeteg fiatal tehets�g is felbukkant. Term�szetesen ez nem csak valami nosztalgikus, a sz�zadeleji �llapotokra visszatekint� mozgalom volt, hanem az el�ad�k, figyelemmel k�vetve a nemzetk�zi trendeket gyorsan behozt�k az �vtizedes lemarad�st. Mikor a hatvanas �vekben Braz�li�b�l h�d�t� �tj�ra indult a bossa-nova, megjelentek a m�faj helyi k�pvisel�i is �s r�videsen a b�rokat �s a lemezelad�si list�kat is ellept�k az ellen�lhatatlan sz�ps�g�, k�z�ptemp�s bossa dalok. Azonban ez a k�l�n�s hangulat�, f�lbem�sz�, nagyk�z�ns�g sz�m�ra is k�nnyed�n eladhat� alm�faj sz�pen lassan beolvadt a t�bbi akkori k�nny�zene k�z� �s ez volt az utols� alkalom amikor a jazz komolyabb hat�ssal tudott lenni a jap�n zenei �letre. Furcsam�d nemzetk�zileg �ppen ezut�n kezdtek ismertt� v�lni az ottani jazzmuzsikusok �s mind a mai napig j�n�h�nyan vannak akiket a m�faj legjobbjai k�z�tt tartanak sz�mon. Olyanokt�l mint a szaxofonos Sadao Watanabe, vagy a zongorista Makoto Ozone a vil�g b�rmely nagyobb lemezboltj�ban tal�lhatunk albumokat. Azonban a jazz r�teg-zen�v� v�lt, egyr�szt mert egyre kis�rletibb ir�nyokba haladt, m�sr�szt pedig ekkorra rengeteg vet�lyt�rsa akadt, melyek fokozatosan �tvett�k a helyet az elad�si list�k �l�n.

Enka �s kayokyoku

Egyetlen zenei ir�nyzat volt melynek n�pszer�s�ge a h�bor� ut�ni �vekben meghaladta a jazz�t. Ez az 1910es �vek derek�n megjelent kayokyoku volt, ami a mai popzene �s�nek tekinthet� �s eleinte tal�n a korabeli musicalekben elhangz� dalokra hasonl�tott legink�bb. Az ekkoriban beindul� lemezipar persze r�csapott a kellemes, k�nnyen �nekelhet� dalokra �s a m�faj vir�gz�snak indult �s ahogy tereb�lyesedett, �gy v�lt egyre v�ltozatosabb� �s megjelentek a k�l�nb�z� alir�nyzatai is.

A m�faj a h�bor� ut�n indult igaz�n vir�gz�snak �s v�lt egyre sokszin�bb�, k�sz�nhet�en az orsz�gban az amerikai megsz�ll�s k�vetkezm�nyek�nt m�g a h�bor� el�ttin�l is er�sebben megjelen� nyugati hat�soknak, ezen bel�l is legink�bb a r�di� elterjed�s�nek �s az amerikai katon�knak sug�rz� Far East Network ad� n�pszer�s�g�nek.

Nagyr�szt ennek az ad�nak k�sz�nhet�en ismerkedtek meg a jap�n fiatalok olyan st�lusokkal mint a rockabilly, country, vagy �ppen a korabeli eur�pai t�nczen�k. A kayokyoku fejl�d�s�ben m�g a jazz�n�l is sokkal ink�bb megfigyelhet� az a folyamat ami a jap�n k�nny�zen�k ismertet�jel�v� v�lt, vagyis, hogy �gy dolgozt�k egybe a legk�l�nb�z� nyugati st�lusokat, hogy abb�l valami teljesen �jszer� zenei vil�g sz�letett. A kayokyoku dalok n�ha szomork�s szerelmesdalok, n�ha vid�m t�nczen�k, n�ha egy francia sanzonra eml�keztetneknek, n�ha pedig ink�bb a jazz hat�sa �rezhet� rajtuk, de mindig van egy nagyon jellegzetes, elt�veszthetetlen hangz�suk ami m�gis tipikusan jap�nn� teszi �ket. Ezek k�z�l a dalok k�z�l n�h�ny �zsi�n k�v�l is komoly sikert aratott. A legeml�kezetesebb ilyen eset 1963-ban t�rt�nt, amikor (a nyugaton csak Sukiyaki-dalk�nt ismert) 'ue wo muite aruko' Kyu Sakamoto el�ad�s�ban a Billboard kislemezlist�j�nak �l�re k�zd�tte fel mag�t. Ehhez hasonl� teljes�tm�ny az�ta sem siker�lt senkinek, hab�r volt m�g n�h�ny pr�b�lkoz�s (Ayumi Ishida 'Blue Light Yokohama' c�m� sz�m�t p�ld�ul a magyar r�di�k is sokat j�tszott�k a hetvenes �vek legelej�n), azonban ezek mind egyszeri sikerek voltak csak �s az emberek gyorsan �jra elfeledkeztek arr�l, hogy Jap�nban is k�sz�lnek figyelemrem�lt� zen�k.

A kayokyoku eleinte furcsa szimbi�zisban fejl�d�tt egy m�sik m�fajjal, melynek hab�r gy�kerei j�val kor�bbra ny�lnak vissza, a h�bor� el�tti �vektizedekben szinte teljesen egybeolvadt a kayokyoku-val, majd k�s�bb �jra k�l�nv�lva lett a mind a mai napig egyik legn�pszer�bb jap�n zenei ir�nyzat. Ez a m�faj az orsz�g tradicion�lis kult�r�j�ban gy�kerez�, de att�l igaz�b�l m�gis nagyon t�vol �ll� enka.

Eredetileg az enka �nekesek a politikusok �ltal felb�relt dalnokok voltak a XIX. sz�zad v�g�n, akiket az�rt fizettek, hogy propagandadalokat �nekeljenek a v�rosok utc�it j�rva. A dalok mind zeneileg, mind �nekst�lusban a trad�cion�lis n�pdalokhoz �lltak k�zel �s egy id� ut�n a politikai h�tt�r elt�nt �s az enka�nekesek professzion�lis utcai dalnokokk� v�ltak. A kayokyoku megjelen�sekor az enka�nekesek is bevett�k ezeket a dalokat a reperto�rjukba, majd a lemezkiad�k meger�s�d�se ut�n az utc�kr�l egyre t�bbsz�r t�rtek be a st�di�kba.

A k�t m�faj egyre ink�bb k�lcs�nhat�ssal volt egym�sra, majd v�g�l szinte teljesen  egybeolvadtak �s �gy v�lt a kayokyoku a jap�n n�pzene �s a mai popzene k�z�tti �sszek�t� l�ncszemm�. Az enka igazi f�nykor�t azonban a kayokyokuhoz hasonl�an a  m�sodik vil�gh�bor� ut�n �lte. Eleinte a kayokyoku-val egy�tt fejl�dve mag�ba olvasztotta a sz�mtalan �j nyugati hat�st (sanzonok, olasz popdalok, latin ritmusok, stb.) majd az �tvenes �vek k�zep�n ezeket r�szben meghagyva visszakanyarodott a tradicion�lis gy�kerei ir�ny�ba �s a koreai, valamint k�nai popul�ris dalokb�l is inspir�ci�t mer�tve kialakult a jellegzetes enka hangz�s, melynek egyik legf�bb ismertet�jele a tradicion�lis jap�n zen�kben is gyakran hallhat�, saj�tos vibr�ci�s �nektechnika. Ugyanekkoriban v�lt gyakorlatilag a m�faj egyenruh�j�v� a hagyom�nyos jap�n viselet, a kimono is. Azonban hab�r ekkort�l kezdve m�r r�szben k�l�n utakon fejl�d�tt a k�t m�faj, ezut�n is j�ideig k�lcs�nhat�sban maradtak egym�ssal �s p�ld�ul m�g a hetvenes �vek m�sodik fel�nek egyik legn�pszer�bb popb�lv�ny�nak, Momoe Yamaguchi-nak j�p�r dal�ban is nagyon er�sen �rezhet�ek az enka hat�sok.

Az enka mind zeneileg, mind sz�vegileg v�gtelen�l melank�likus m�faj. A sz�vegek egyr�szt rem�nytelen, kudarcra �t�lt szerelmekr�l, elv�l�sr�l �s lemond�sr�l sz�lnak, m�sr�szt pedig visszav�gy�d�sr�l a kultur�lis gy�kerek �s trad�cion�lis �letm�d metaf�r�jak�nt is �rtelmezhet� sz�l�v�rosba (ez az oly gyakran emlegetett 'furusato'). Ez, valamint a tradicionalista hangz�s er�s nemzeti szinezetet ad a m�fajnak. M�g a h�bor� sokkja ut�n rengetegen szak�tottak az orsz�g m�ltj�val �s fordultak az �j rem�nyekkel kecsegtet� j�v� �s a begy�r�z� nyugati kult�ra fel�, addig az enka ink�bb azoknak sz�lt akik szomor�an merengve tekintettek a m�ltba. A m�faj hasonl� szerepet t�lt be Jap�nban mint a country vagy a blues Amerik�ban: hab�r valamennyire mindig alkalmazkodik az adott korhoz �s beolvaszt �j zenei elemeket, alapjaiban ragaszkodik a tradici�ihoz �s �tsz�vi az er�s nemzeti identit�studat, a m�ltba val� visszav�gy�d�s �s a v�ltoz�s elutas�t�sa. Azonban az enka �ltal a dics� m�ltr�l sugallt k�p olyan szinten idealiz�lt, hogy m�g v�letlen�l sem tekinthet� a tradicio�lis kultara igazi let�tem�nyes�nek.

Az 50es-60as �vekben az enka volt a legn�pszer�bb zenei ir�nyzat, legnagyobb szt�rja pedig Hibari Misora volt �s az is maradt eg�szen 1989-es hal�l�ig. Misora, m�g kisl�nyk�nt, a negyvenes �vek v�g�n szerzett mag�nak h�rnevet Kiot�ban, mint amolyan csodagyerek �s gyakorlatilag az enka modern t�rt�nete teljesen v�gigk�vethet� a p�ly�j�n. Sz�letett tehets�g volt, kiv�l� hanggal valamint ut�nozhatatlan el�ad�i st�lussal �s az 50es �vek elej�re m�r Jap�n messze legn�pszer�bb �nekese volt, akit az eg�sz orsz�g b�lv�nyozott. Korai felv�telei m�g nagyon v�ltozatosak m�fajilag, n�hol az eur�pai t�ncdalok �s a francia sanzonok st�lus�ban ir�dtak, m�skor pedig jazz vagy �ppen mamb� volt az inspir�ci�. Azonban id�vel �tt�rt a jellegzetes enka hangz�sra �s nagyban hozz�j�rult a m�faj hatalmas n�pszer�s�g�hez, rajong�it�l pedig megkapta a 'Showa korszak kir�lyn�je' elnevez�st (Showa korszaknak Hirohito cs�sz�r uralkod�s�nak idej�t [1926-1989] nevezik). A 50es-60as �vek nagy enka szt�rjai k�z�tt volt m�g Chiyoko Shimakura, Akemi Mizawa �s a nightclubbok �s b�rok hostesseinek �let�t meg�nekl� Mina Aoe. A f�rfiak k�z�l Haruo Minami �s Hideo Murata volt a korszak k�t legfontosabb alakja. Minami volt az aki tal�n a leger�sebben k�pviselte az enka tradicionalista, m�ltba tekint� vonal�t �s emiatt legink�b vid�ken �s az id�sebbek k�r�ben v�lt igen n�pszer�v�. Az enka legnagyobb f�rfi csillag�v� azonban az 1962-ben deb�t�l� Saburo Kitajima v�lt �s hab�r az�ta is bukkantak fel �jabb nagy tehets�gek, mint Mori Shin-ishi, Itsuki Hiroshi vagy az ut�bbi �vekben befutott Kiyoshi Hikawa, Sabu-chan n�pszer�s�g�t es�ly�k sem volt t�lsz�rnyalni.

A hatvanas �vekben folyamatosan �rkezett az ut�np�tl�s. Harumi Miyako volt az aki az �nekesn�k k�z�l legink�bb meg tudta k�zeliteni Hibari Misora n�pszer�s�g�t, Keiko Fuji pedig a fiatalok k�z�tt v�lt n�pszer�v�, meg�nekelve a hetvenes �vek elej�n a hatalom ellen l�zad� di�kmozgalmak r�sztvev�inek �rz�seit. Azonban az � karriereje hamar v�get�rt amikor az �vtized k�zep�n f�rjhez ment �s visszavonult. Miut�n elv�lt els� f�rj�t�l Amerik�ba k�lt�z�tt ahol tal�lkozott k�sobbi m�sodik f�rj�vel, a producer Utada Teruzane-val. Az � l�nyuk Utada Hikaru, aki az ut�bbi �vek egyik legn�pszer�bb jap�n pop�nekesn�j�v� v�lt.

Hab�r mind a mai napig t�nnek fel az �j tehets�gek mint p�ld�ul Sayuri Ishikawa vagy Fuyumi Sakamoto, a m�faj egykorvolt n�pszer�s�ge m�r r�g a m�ltt�. Ezen m�g a kilencvenes �vek v�g�n befut� csinifi� Kiyoshi Hikawa sem tudott v�ltoztatni, akinek pedig siker�lt az ami j�ideje senki m�snak, hogy a fiatalok k�z�tt is szalonk�pess� tegye az enk�t. A hetvenes �vek v�g�re, mikor v�gleg kezdett be�rni a h�bor� ut�ni �jj��p�t�s hat�sa �s Jap�n rohamosan fejl�d�tt �s beker�lt a vil�g legfejlettebb �s ennek k�vetkezt�ben leggazdagabb orsz�gai k�z� az enka egyre ink�bb h�tt�rbe szorult. A felgyorsult �lettemp�hoz �s a rohamos technikai halad�shoz m�r nem illettek a lass�, melank�likus, r�szben tradicion�lis hangszerekkel el�adott dalok �s hab�r a k�z�pkor�ak �s id�sebbek k�r�ben tov�bbra is roppant n�pszer� maradt a m�faj mind a mai napig, az ut�np�tl�s mind az �nekesek, mind pedig a k�z�ns�g soraiba egyre ink�bb akadozva �rkezik.

A modern nagyv�rosokban sz�letett �s ott feln�v� fiataloknak m�r m�sfajta zen�re volt sz�ks�ge �s a hatvanas �vek v�g�n sz�pen lassan elkezdett �talakulni a jap�n popul�ris zene, mind st�lusilag, mind pedig hozz��ll�sban �s ezek a v�ltoz�sok megadt�k az alapot a k�vetkez� �vtized m�sodik fel�ben bek�vetkez� robban�sszer� v�ltoz�shoz, ami egyszer, s mindenkorra megv�ltoztatta a szigetorsz�g zenei kult�r�j�t.

2:

1945-1980: Rock

  Rock Jap�nban - rokabiri, eleki �s t�rsaik

Az amerikai megsz�ll�s alatt gyakorlatilag az �sszes nyugaton akkoriban megl�v� zenei ir�nyzat besziv�rgott Jap�nba. Hab�r minden m�fajnak felbukkantak a helyi k�pvisel�i is, �s voltak p�ld�ul country, blues vagy �ppen hawaii zen�t j�tsz� el�ad�k, ekkoriban az egyetlen nyugati eredet� st�lus ami a jazz-en �s pop-on k�v�l igaz�n sikeres lett �s nagy hat�ssal volt az ottani zenei �let alakul�s�ra a rock volt. Azonban m�g az egy�b m�fajokkal szemben nem nagyon volt ellen�ll�s a legkonzervat�vabb er�k r�sz�r�l sem, addig a rock meghonosod�sa kezdetben igencsak neh�zkesen ment a folyamatos betilt�sok miatt.

A kora �tvenes �vekben Jap�nba is kit�rt Bill Haley-nek, Elvis Presley-nek �s t�rsaiknak k�sz�nhet�en a rockabilly �r�let. A jap�n rockabilly (vagy ahogy ott h�vt�k: 'rokabiri') eleinte egybefon�dott a country �s bigband szint�rrel �s a helyi el�ad�k csak az amerikai dalok jap�n nyelv� feldolgoz�sait adt�k el�, azonban term�szetesen id�vel megjelentek az els� saj�t sz�mok is �s kezdett mind n�pszer�bb� v�lni a m�faj... egyre t�bb rockabilly klub ny�lt, valamint divatba j�ttek a b�rdzsekik �s tup�rozott frizur�k. 1958 febru�rj�ban rendezt�k meg Toki�ban a Western Carnival nev� egyhetes zenei fesztiv�lt, ahol sz�mos rokabiri el�ad� is fell�pett sz� szerint zajos sikert aratva. Vad t�nc, sikitoz�s, szinpadra rohang�l� hiszt�rikus rajong�k, bugyidob�l�s, �sat�bbi. Logikusan �gy t�nt, hogy ezzel elj�tt a rock nagy �tt�r�se �s f�nyes j�v� el�tt �ll a m�faj de nem �gy lett.

Az id�sebb, m�g a h�bor� el�tt, teljesen m�s �rt�krend szerint felnevelkedett gener�ci� ugyanis, mely m�r am�gyis rossz szemmel n�zett a tradicion�lis �rt�kekt�l val� elfordul�sra �s az amerikai zen�k sikereire, a fesztiv�lon tapasztalt �rj�ng�sben v�gre okot tal�lt az ellenl�p�sre �s hadj�ratot ind�tott a rokabiri ellen. Minden ilyen jelleg� zen�t j�tsz� el�ad�t kitiltottak a t�v�b�l (mely ekkorra m�r a legmeghat�roz�bb m�diumnak sz�m�tott) �s koncerteket is szinte k�ptelens�g volt szervezni. Ez id�vel megfolytotta a m�fajt �s a rockzene j�id�re teljesen h�tt�rbe szorult. Azonban szerencs�re ez nem sok�ig maradt �gy.

A m�faj k�vetkez�, m�r j�val maradand�bb hull�m�nak kezdet��rt egy amerikai, instrument�lis rockot j�tsz� zenekar, a Ventures volt felel�s. A lend�letes, akkori standardok szerint vad zen�j�r�l ismert egy�ttes 1962-t�l kezdve rendszeresen koncertezett Jap�nban, �s hab�r Amerik�ban is igen n�pszer�ek voltak a hatvanas �vekben, Jap�nban egyr�szt sokkal tart�sabb maradt a siker�k, m�sr�szt az ottani zenei �letre j�val m�lyebb hat�st gyakoroltak. A jap�n fiatalokat leny�g�zte az �jfajta hangz�s �s mindenek el�tt az �j hangszer, az elektromos git�r. A zenekar sikereinek k�sz�nhet�en a hatvanas �vek k�zep�re kit�rt az eleki m�nia (eleki = electric = electric guitar... a jap�nok hatalmas lelkesed�ssel csavarj�k ki az angol szavakat) �s minden fiatal git�rt akart mag�nak. Csak '65-ben k�zel nyolcsz�zezer elekromos git�rt adtak el �s sz�z�val alakultak a zenekarok. A cenzorok �s a konzervat�v er�k �jra megpr�b�ltak k�zbel�pni, mint ahogy tett�k a rokabiri eset�ben is, de szerencs�re most k�s�n reag�ltak, mikor az eleki m�r b�ven t�l elterjedt volt ahhoz, hogy meg lehessen �ll�tani.

A korszak legn�pszer�bb zenakarai k�zt volt a Bluejeans �s a Bunnys (melyek k�z�tt az �sszek�t� kapocs, a k�l�nleges j�t�kst�lus�r�l �s kis�rletez� kedv�r�l ismert Takeshi Terauchi volt, aki olyan k�l�nlegess�gek�rt is felel�s, mint a rockot �s tradicion�lis jap�n zen�t �tv�z� 'eleki bushi' c�m� nagylemez), valamint a szin�szk�nt indult, de a Ventures hat�s�ra a zen�l�sbe is belek�stol� Yuzo Kayama vezette Launchers. Ut�bbi zenekar lelkesed�se �s tehets�ge olyanannyira leny�g�zte a Ventures tagokat, hogy v�g�l k�t Launchers dalt fel is dolgoztak.

Az elekit azonban hamarosan h�tt�rbe szor�totta egy �j �r�let, k�sz�nhet�en annak, hogy mint a vil�gon mindenhol, term�szetesen Jap�nban is hatalmas sikerekat aratott a Beatles �s a t�bbi akkori angol zenekar. Az angol p�ldak�peket (mint a The Animals, The Birds, The Kinks, stb..) nem csak zeneileg �s kin�zetben k�vett�k a Groups Sounds (avagy r�viden csak GS) �sszefog� elnevez�ssel illetett egy�ttesek, hanem n�vv�laszt�sban is. �gy lept�k el r�videsen a klubbokat olyan zenekarok mint The Spiders, The Tigers, The Tempters, The Jaguars vagy �ppen The Fingers. Hab�r az els� beat zenekarok m�r '64/65-ben megjelentek az igazi �tt�r�st a Beatles 1966 j�niusi toki�i fell�p�se hozta. Ezut�n t�megesen alakultak az �j egy�ttesek �s egy-k�t �v m�lva m�r a GS volt a vezet� rockzenei ir�nyzat, a zenekarokat pedig hiszt�rikus rajong�k t�mege k�vette mindenhova. Azonban a GS band�kat egy dolog k�l�nb�ztette meg nagyban az angol p�ldak�pekt�l. M�gpedig az, hogy (legal�bbis a sikeresebb band�k) kev�s kiv�telt�l eltekintve nem saj�t maguknak �rt�k a dalokat �s abszurd szinten szigor� produceri �s kiad�i fel�gyelet alatt �lltak. Ez az ellen�rz�s id�nk�nt olyan szintig fajult, hogy m�g azt is megtiltott�k a zen�szeknek, hogy m�s GS band�k tagjaival tal�lkozzanak, m�gha k�l�nben bar�tok is voltak, mivel a kiad� szerint rossz hat�ssal lett volna a zenekar h�rnev�re, ha egy�tt mutatkoznak a 'riv�lisokkal'.

Egy id� ut�n azonban a cenzoroknak �jfent elege lett a gyan�s kin�zet� fiatalokb�l, valamint a vad koncertekb�l �s ism�t megpr�b�ltak k�zbel�pni, kitiltva a beat zenekarokat az NHK (vagyis a jap�n �llami t�v�ad�) m�soraib�l, az iskol�kban pedig a konzervat�v sz�l�knek �s tan�roknak k�sz�nhet�en kem�nyen fell�ptek mindenkivel szemben aki a 'vesz�lyes' zen�t hallgatta. Azonban ezek a l�p�sek vissszafel� s�ltek el �s csak tov�bb n�velt�k a zenekarok n�pszer�s�g�t. Azonban v�g�l a m�faj saj�t mag�t tette t�nkre. Egyr�szt egy id� ut�n kezdtek mindent ellepni az egyre jellegtelenebb GS band�k, merthogy a kiad�k ekkorra m�r tehets�gt�l f�ggetlen�l mindenkit leszerz�dtettek a siker �s nagyobb bev�telek rem�ny�ben, m�sr�szt egyre t�bb zenakar finom�tott hangz�s�n, kin�zet�n �s a vad hossz�haj� l�zad�kb�l, j�lf�s�lt, mosolyg�s fiatalemberek lettek, aki j�l mutattak a k�perny�n �s nem zavart�k annyira az id�sebb gener�ci� eszt�tikai �rz�k�t. Ennek k�vetkezt�ben a m�faj sz�pen lassan elvesztette minden �rdekess�g�t �s vonzerej�t, az eredetis�get �s �j hangz�sokat keres� fiatalok pedig m�s zen�k fel� fordultak. A hetvenes �vek elej�re a GS egy�ttesek t�bbs�ge feloszlott, a volt tagok k�z�l n�h�nyan sz�l�ban folytatt�k (k�z�l�k a volt Tigers �nekes Kenji Sawada v�lt a legsikeresebb�), m�sok t�v�s szem�lyis�gk�nt bukkantak fel �jra, legt�bbj�kre azonban hamarosan a feled�s nagy, s�t�t leple borult.

Szerencs�re azonban eddigre m�r eg�sz sor �jabb rockbanda bukkant fel a szigetorsz�gban, akik nem a korai beathull�m hat�s�ra kezdtek zen�lni �s a hetvenes �vek elej�re a jap�n rockzen�szek egyre ink�bb kezdt�k megtal�lni a saj�t hangjukat. Az eleki/GS korszak alatt sz�letett zen�k is sokszor eg�szen kiv�l�ak voltak, azonban az esetek t�bbs�g�ben t�lzottan k�vett�k nyugati p�ldak�peket, az �jabb band�k azonban m�r sokkal kis�rletez�bb kedv�ek voltak. K�z�j�k tartozott a '66-ban m�g eleki csapatk�nt indul�, k�s�bb vad �s furcsa koncertejeir�l ismert, pszichedelikus csapatt� alakul� The Mops, akik sz�mtalan �j st�di�technikai fog�st �s zenei hat�st honos�tottak meg Jap�nban. V�g�l 1974-es feloszl�suk el�tti �vekben s�lyos, a punk energi�j�t megel�legz� rock'n'roll hangz�s fel� fordultak.

Rajtuk k�v�l is sorra bukkannak fel az izgalmas �j hangz�sokkal kis�rletez� zenekarok, mint p�ld��l az 1972-ben alakult Sadistic Mika Band (akik n�mi nemzetk�zi ismerts�gre is szert tettek mikor a Roxy Music megh�vta �ket el�zenekarnak '75-�s angliai turn�j�ra), a Happy End, ahol a k�s�bb a legend�s, a jap�n elektronikus zen�k pion�rj�nak sz�m�t� Yellow Magic Orchestra tagjak�nt ismertt� v�l� Harumi Hosono kezdte karrierj�t, a Sugar Babe ahonnan a k�s�bb szol��nekesk�nt meghat�roz� egy�nis�gg� v�l� Tatsuro Yamashita indult, vagy �ppen a '72-t�l '75-ig l�tez� Carol, ahonnan pedig Eikichi Yazawa startolt a szuperszt�r st�tusz fel� �s v�lt a hetvenes �vek legt�bbet keres� zen�sz�v�, aki t�bbek k�zt l�tv�nyos �s extravag�s koncertjeir�l v�lt ismertt� (volt, hogy Cadillacel hajtott be a szinpadra �s egy�b hasonl� boh�s�gokat m�velt). �k �s a t�bbi hetvenes �vek eleji rock-zenekar (Carmen Maki and Oz, Flower Travelling Band, Hachimitsu Pie, stb..) m�r teljesen m�sk�ppen �ltak hozz� a zen�hez mint el�deik. Nem nyugati p�ldak�peket pr�b�ltak vakon k�vetni, nem akartak a k�zizl�snek megfelelni �s ami tal�n a legfonotosabb, nem ir�ny�tott�k �ket mindenhat� producerek. Az � munk�ss�guknak k�sz�nhet�en v�lt a jap�n rockzene igaz�n sokszin�v� �s r�szben nekik k�sz�nhet�, hogy a nyolcvanas �vekben kialakult egy nagyon er�s, rengeteg izgalmas produkci�t a felsz�nre dob� underground zenei sz�nt�r az orsz�gban. Ez azonban m�r t�l messzire vezetne minket a mainstreamt�l, teh�t ink�bb n�zz�k meg, hogy a hetvenes �vekben rockzenei szempontb�l, hogy n�zett ki a toplist�k vil�ga.

A fent eml�tett, kis�rletez� kedv� egy�ttesek felbukkan�s�n k�v�l a hetvenes �vek m�sik fontos rockzenei esem�nye a Bob Dylan, Joan Baez �s t�rsaik p�ld�j�t �s hangz�svil�g�t k�vet� �nekes-dalszerz�k megjelen�se volt. Az �ltaluk k�pviselt "new music" n�ven emlegetett folk-rock/soft-rock hangz�s mindm�ig hatalmas n�pszer�s�nek �rvend, legfontosabb alakjai pedig Takuro Yoshida, a napszem�veg�r�l �s borzas haj�r�l k�nnyed�n felismerhet� Yosue Inoue, valamint k�t �nekesn�, Miyuki Nakayima �s Yumi Matsutoya akit rajong�i �ltal�ban csak becenev�n (Yuming) emlegetnek. Azonban ez a m�faj is hamar elvesztette forradalmi, �j�t� jelleg�t �s a jap�n mainstream rockzene az �vtized v�g�re langyos, �ll�v�z jelleget �lt�tt. Sz�p volt �s kellemes �s szerett�k sokan, de t�rt�nni nem nagyon t�rt�nt semmi. Yuming, Yosui, a Keisuke Kuwata vezette Southern All Stars �s a t�bbi megszokott arcc� v�lt kedvenc adogatta ki sz�pen sorban �j lemezeit, csin�lta nagysiker� koncert-turn�it, de �j el�ad�k, �j hangz�sok egy-k�t kiv�telt�l eltekintve nem bukkantak fel. A kiv�telek k�z�l egyik legfontosabb az 1982-ben alakult BOOWY volt, akik n�mi friss v�rt hoztak a rockba, valamint kin�zetben �s hangz�svil�gban is kicsit megel�legezt�k a nyolcvanas �vek v�g�n bek�vetkez� Visual-kei robban�st.

Azonban hab�r a rockzene is k�ts�gtelen�l fontos szerepet j�tszott a 70es/80as �vekben �s sokszor siker�lt bet�rnie a toplist�k cs�csmez�ny�be, a korszak f� zenei ir�nyvonala valami eg�szen m�s volt. A rock mindigis ink�bb a l�zad� kedv� fiatalok zen�je volt, azonban akkoriban a jap�n fiatals�g t�lnyom� r�sz�nek esz�be sem jutott, hogy l�zadozzanak �s ki akarjanak t�nn� a t�bbiek k�z�l. �k nagyon j�l elvolak azzal a zen�vel amit a t�v�k �s r�di�k adtak naphosszat �s amire j�v�hagy�lag r�b�lintott az id�sebb gener�ci� is. Ez volt a v�gtelen�l kommersz �s felszines, azonban a maga m�dj�n m�gis leny�g�z� �s mag�valragad� idol-music, ami k�zel k�t �vtizeden kereszt�l szinte egyeduralkod�nak sz�m�tott �s m�g ma is nagyon fontos r�sze a jap�n popul�ris zen�nek.

Idol-music

A hatvanas �vekben a kayokyoku vir�gkor�t �lte, azonban kezdett egyre ink�bb �talakulni. A lemezc�gek hat�sa egyre er�s�d�tt �s egyre jobban ellen�rz�s�k alatt tartott�k az �nekesekeket �s rajtuk kereszt�l a k�zizl�st. Mivel a k�z�ns�g mindig valami �jra v�gyott a szt�rok is gyorsan cser�l�dtek �s csak kevesen voltak akiknek a sikere el�g tart�snak bizonyult ahhoz, hogy k�t-h�rom �vn�l tov�bb a cs�cson tudjanak maradni. A kiv�telek k�z� tartozott az 1968-ban deb�t�lt Akiko Wada, aki aminek h�j�n volt kin�zetben azt p�tolni tudta k�l�nleges hangj�val �s er�s egy�nis�g�vel. A toplist�kat ekkoriban egyre ink�bb ellept�k a k�nnyen em�szthet�, �rtalmatlan pop-dalocsk�k �s ez a trend elk�peszt�en tart�snak bizonyult, mivel a producerek olyan szinten el�gedettek voltak a kialak�tott sikerreceptjeikkel, hogy �vtizedekig a zenei hangz�s id�nk�nti friss�t�s�t lesz�m�tva gyakorlatilag mindenf�le v�ltoztat�st�l elz�rk�ztak.

A hetvenes �vek v�g�re az enka m�r egyre ink�bb megf�radt, fejl�d�sre k�ptelen �s anakronisztikus lett, ami miatt rohamosan cs�kkent a n�pszer�s�ge a fiatalok k�r�ben, a rock pedig kezdett mind jobban �s jobban r�tegzen�v� v�lni, vagyis az ekkorra m�r tal�l�an idol-zenek�nt (idol: angolul b�lv�ny) emlegetett �j m�faj mindink�bb vet�lyt�rsak n�lk�l maradt. Egyre kevesebb k�ze volt a kayokyoku-hoz, a sz�mtalan m�fajt egybeolvaszt�, n�mi tradicion�lis hat�ssal megt�mogatott hangz�s helyett fokozatosan a k�nnyed popdalok vett�k �t a f�szerepet melyek sz�vegileg t�bbnyire szerelemr�l, bar�ts�gr�l �s hasonl�kr�l sz�ltak, n�lk�l�zve minden m�lys�get. Hab�r a zene tov�bbra is nyugati mint�kon alapult, az �nekesek k�r�l kialakult szt�rkultuszhoz, a tot�lis produceri teljhatalom �s az el�ad�k teljess�ggel mesterk�lt image-e eg�szen saj�tos helyi jellegzetess�g volt. A szt�rok legkisebb esetleges botl�sa azonnali buk�shoz vezetett,  szigor� szerz�d�s k�t�tte �ket �s szinte semmi �n�ll�s�gra nem volt lehet�s�g�k. A legt�bben nem csak �nekesek voltak, hanem szin�szk�nt is szerepeltett�k �ket t�v�sorozatokban �s esetenk�nt mozifilmekben, valamint a legk�l�nb�z�bb term�keket rekl�mozt�k vel�k, nomeg persze t�meg�vel lehetett kapni a mindenf�le hozz�juk kapcsolod� term�keket: poszterek, fot�albumok, arck�p�kkel d�sz�tett b�gr�k, t�ny�rok, �sat�bbik. Vagyis a producerek mindent megtettek az�rt, hogy a v�rhat�an r�vid karrier alatt a lehet� legnagyobb nyeres�get hozza a szt�rok t�nc- �s �nekk�pz�s�be, valamint a prom�ci�ba fektetett p�nz, mik�zben maguknak az �nekesek n�pszer�s�g�kt�l �s a befoly� p�nz�sszegekt�l szinte teljesen f�ggetlen, nevets�gesen alacsony havi fizet�st kaptak csak.

Azonban m�g az idol-pop iparszer� h�ttere nem �ppen vid�m �s mosolyg�s vil�g, a nagyk�z�ns�g ebb�l gyakorlatilag semmit sem �rz�kelt. A szt�rokat s�lyos titoktart�si kik�t�sek tiltott�k att�l, hogy a szerz�d�s�kr�l, vagy b�rmi m�sr�l besz�ljenek ami �rthatott volna az image�knek. Ami mindebb�l a felszinen l�tsz�dott, az egy mag�valragad� �s leny�g�z� vil�g volt. A kellemes, k�nnyen megjegyezhet�, f�lbem�sz� kis dalokat �nekl� idolok t�bbnyire 16-18 �ves l�nyok voltak, akik kin�zetben t�bbnyire meglehet�sen �tlagosnak sz�m�tottak �s emiatt azt a benyom�st keltett�k, hogy igaz�b�l csak egyszer�, teljesen h�tk�znapi tinik �s hogy v�g�lis b�rkib�l lehetne olyan h�ress�g mint �k. �s �ppen emiatt b�lv�nyozt�k �ket a fiatalok milli�i. A viselked�smintak�nt szolg�l� idolok l�tsz�lag nem k�l�nb�ztek t�l�k semmiben, mik�zben a csillog�, gondtalan vil�guk m�gis oly t�volinak �s el�rhetetlennek t�nt. Azok a fiatalok el�rtek valamit ami miatt fel lehet n�zni r�juk; kiemelkedtek a t�megb�l, de k�zben m�gis megmaradtak egyszer� tiniknek. A sz�vegek is ehhez a k�phez igazodtak �s �ltal�ban szerelmi �gyekkel �s a di�kok egy�b apr�csepr� probl�m�ival foglalkoztak.

A hetvenes �vek m�sodik fel�ben, ami az idol-pop els� igazi aranykor�nak sz�m�t, a legnagyobb szt�rnak Momoe Yamaguchi �s Hiromi Iwasaki sz�m�tott. �k a k�s�bbi idolok protot�pusai: kedves, egyszer� l�nyok, akik szolid, h�tk�znapi ruh�kban j�rnak �s aranyosan mosolyognak, vagy �ppen (val�sz�n�sithet�en valami rem�nytelen szerelem miatt) szomor� bociszemekkel n�znek r�nk a fot�kr�l �s maximum a fell�p�sekhez vesznek fel n�ha-n�ha valamilyen k�l�nlegesebb ruhak�ltem�nyt. M�r ekkor is sz�mtalan hozz�juk hasonl� idol harcolt a k�z�ns�g kegyei�rt, k�zt�k Warabe, a Candies, valamint a Mothra filmekben val� szerepl�s�knek k�sz�nhet�en n�mi nemzetk�zi ismerts�gre is szert tev� The Peanuts du�.

A hetvenes �vek m�sodik fel�nek messze legeml�kezetesebb alakja azonban k�t shizuokai l�ny volt, akik minden szempontb�l kil�gtak kort�rsaik k�z�l. Mitsuyo Nemoto �s Keiko Masuda du�ja, a Pink Lady 1976-ban bukkant fel a Star Tenjo c�m� tehets�gutat� tv-m�sorban, mely k�s�bb is sz�mos idol karrierj�nek volt kezd�pontja. Az innent�l kezdve csak Mie �s Kei n�ven ismert l�nyok eredeti folkos st�lusukat a producerek tan�cs�ra hamar lecser�lt�k lend�letes diszk� sl�gerekre �s az akkoriban Jap�nban teljesen �jdons�gnak sz�m�t� zen�vel, valamint kih�v� kiskoszt�meikkel �s vad t�nckoreogr�fi�jukkal pillanatok alatt a legn�pszer�bb el�ad�k k�z� ker�ltek. Kiadv�nyaik kiv�tel n�lk�l a toplist�k �l�n startoltak �s mindenki im�dnival�an id�tlen sz�vegeiket �nekelgette. Egyik legnagyobb siker�k, a UFO p�ld��l arr�l sz�l, hogy a f�ldi pasik milyen uncsik �s milyen j� is lenne �sszeakadni egy helyes f�ld�nk�v�li fi�val akivel telepatikus �ton lehetne t�rsalogni. �rdekes egy elk�pzel�s az biztos.

A t�v�ben a Star Tenjo-n k�v�l is sz�mtalan zenei ad�s ment ekkoriban, melyek k�z�l a legt�bb nem igaz�n volt t�bb amolyan csillog�-villog� idol rekl�m-m�sorn�l, de az�rt term�szetesen voltak komolyab programok is. Ezek k�z�l az egyik a mind a mai napig az �v legfontosabb zenei esem�ny�nek sz�m�t�, minden �v december 31-�n �l�ben k�zvet�tett kohaku uta gassen (kb. v�r�s-feh�r dalverseny) volt. Az �tvenes �vekben m�g r�di�programk�nt indult m�sorba az adott esztend� legsikeresebb el�ad�it h�vj�k meg, valamint n�h�ny h�ress�get a r�gm�ltb�l, akik k�t csoportra osztva (a n�k� a v�r�s csapat, f�rfiak� pedig a feh�r) 'k�zdenek' egym�ssal, ami abb�l �ll, hogy mindenki el�adja az az�vi legnagyobb sl�ger�t �s a v�g�n a k�z�ns�g �s zs�ri tetsz�sindex�n alapul� pontsz�mok alapj�n kihirdetik, hogy melyik csapat a gy�ztes. Azonban a dolog versenyr�sze igaz�b�l keveseket �rdekel, ami az igazi l�nyeg az az �v zenei esem�nyeinek �sszefoglal�sa egy l�tv�nyos show keret�ben ahova a megh�v�s hatalmas megtiszteltet�snek sz�m�t.

Az �j �vtized gener�ci�v�lt�st hozott az idol-popban. A Pink Lady sikere nem bizonyult hossz� �let�nek �s '79-t�l kezdve zuhan�rep�l�sbe kezdett a karrierj�k, �gy a nekik k�sz�nhet� vad kis kit�r� ut�n minden visszat�rt az eredeti ker�kv�g�sba, hab�r az�rt a diszk�korszak hat�sa, ha visszafogottabb form�j�ban is, megmaradt �s be�p�lt az �ltal�nos idol-pop hangz�sba. Momoe Yamaguchi 1980-ban f�rjhez ment �s visszavonult, �s ezzel lez�rult az idol-pop els� nagy korszaka. Ekkorra t�nt el v�glegesen a tradicion�lis �rtelemben vett kayokyoku �s az �jabb szerzem�nyekre m�r a szintiszta pop/diszk� hangz�s volt jellemz�. Az ekkoriban felbukkant �j gener�ci�nak legnagyobb alakj�v� az 1980-ban deb�t�l� Seiko Matsuda v�lt, aki pillanatok alatt Jap�n legn�pszer�bb �nekesn�je lett �s j� ideig �gy t�nt senki a nyom�ba sem �rthet a sikereinek. N�pszer�s�g�t mi sem bizony�tja jobban, mint, hogy karrierje m�g a k�s�bb rendszeress� v�l� botr�nyait is t�l�lte. Azonban hamar vet�lyt�rsa akadt Akina Nakamori, az idol-pop ezen korszak�nak messze legk�v�l�bb �nekesn�je szem�ly�ben.

Akina Nakamori, akinek gyerekkori �lma volt, hogy �nekesn� legyen, a Pink Lady-hez hasonl�an a Star Tanjo-b�l indult el a h�rn�v fel�. Ebben a nagyszab�s� m�sorban, ahol a tizen�ves jelentkez�knek egy �ltaluk kiv�lasztott dallal kellett a zs�rinek bizony�taniuk, hogy �k bizony t�nyleg tehets�gesek, Akina 1981-ben szerepelt harmadszor. Az el�z� k�t �vben nem aratott sikert, azonban '81-ben, egy Momoe Yamaguchi dal seg�ts�g�vel v�gre megt�rt a j�g, olyannyira, hogy Akina a m�sor addigi t�rt�net�nek legmagasabb pontsz�m�val nyert. Ezut�n term�szetesen j�tt a lemezszerz�d�s �s az els� kislemezek, k�zt�k a zseni�lis Shojo A, valamint a lass�, szomor� Second Love, ami a legnagyobb siker�nek bizonyult �s k�zel egymilli� darab fogyott bel�le. Azonban sok m�s idolt�l elt�r�en az � sikere tart�s maradt �s ahogy az �vek m�ltak mindenki m�st t�lsz�rnyalt n�pszer�s�gben. Ez nagyr�szben, karakteres, k�pzett, m�ly hangj�nak �s annak az elk�telezetts�gnek k�sz�nhet� amivel az �nekl�shez viszonyult. Hossz� �veken kereszt�l minden kislemeze �ri�si siker volt �s 1985-ben tehets�g�nek elismer�sek�nt neki �t�lt�k a hatalmas megtiszteltet�snek sz�m�t�, minden �v v�g�n kiosztott Record Taisho d�jat. Kor�bban elk�pzelhetetlen lett volna, hogy ezt a d�jat idol-�nekes nyerje, de Akina tehets�g�vel toronymagasan kiemelkedett a t�bbiek k�z�l. Nem v�letlen, hogy a k�vetkez� �vben r�kontr�zott a meglep� sikere �s �jra � vihette haza a Record Taisho-t.

1989-ben azonban majdnem tragikus fordulatot vett a t�rt�net. Mint gyakorlatilag az �sszes t�bbi szt�r ebb�l az id�szakb�l, Akina is sz�mos filmben �s t�v�sorozatban j�tszott �s a tal�n legnagyobb siker�nek sz�m�t� Ai Tabidachi m�sik f�szerepl�j�vel, Kondo Masahiko-val nem csak a filmben, hanem a val�s�gban is egyre k�zelebb ker�ltek egym�shoz. �vekig meg is voltak nagyon j�l, azonban id�vel v�ls�gba ker�lt a kapcsolatuk, ami Akina-t nagyon megviselte �s mikor '89 j�lius�ban kirobbant a botr�ny Kondo �s Seiko Matsuda aff�rj�r�l Akina �ngyilkoss�got k�s�relt meg. Szerencs�re t�l�lte, azonban j�ideig nem tal�lt mag�ra �s h�napokra elvonult a vil�gt�l. 1990-ben az Oricon lista els� hely�n t�rt vissza Dear Friends c�m� kislemez�vel, azonban hab�r p�r �vig m�g tartotta mag�t a toplist�k �lmez�ny�ben az egykori n�pszer�s�ge lassan elhalv�nyult.

Azonban Akina komolys�ga, tehets�ge �s a r� jellemz� femme-fatale image minden volt, csak �ltal�nosan jellemz� nem. A nyolcvanas �vek m�sodik fel�ben k�vetkezett be az addigi legnagyobb idol-robban�s: '85-'87-ban sorra deb�t�ltak az �jabb �s �jabb �nekesek �s egy�ttesek akiket m�ra m�r az idol-pop legnagyobb legend�i k�zt tartanak sz�mon. Azonban ekkora v�lt igaz�n tal�l�v� az idol elnevez�s, mivel az egykor oly fontos j� hang �s tehets�g egyre ink�bb h�tt�rbe szorult; �l�ben szinte term�szetesek voltak az elcs�szott, fals hangok, de sokaknak st�di�ban is probl�m�t okozott egyes hangok ki�nekl�se. Ezek mellett szinpadi megjelen�sben, mozg�sban �s kamera el�tti szerepl�sben is b�ven lett volna mit tanulniuk az el�d�kt�l (az ekkori t�v�showkban megszokott l�tv�nyt jelentettek az 'umm-most-mit-is-kellene-csin�lnom?' arckifejez�ssel b�kl�sz� idolok). Ez azonban a kiad�k szempontj�b�l nem jelentett probl�m�t, mert ez is csak az 'egy-a-milli�b�l' benyom�st er�s�tette, a rajong�k pedig v�gtelen�l aranyosnak tartott�k ezeket az apr� kis botl�sokat. R�szben �ppen az ilyen apr�s�gok adt�k a korszak b�j�t, mint p�ld�ul amikor Nami Shimada egyik t�v�s fell�p�s�n egyszercsak meglep�d�tten pislant k�rbe, hogy 'oh! mi ez a sok f�st itt k�rl�ttem hirtelen!? Meg mi�rt indult be a zene?! Jaaah! Hogy most �n k�vetkezek!?!' A b�jos Nami Shimada mellett Noriko Sakai, Moritaka Chisato, Tomomi Nishimura �s Yui Asaka v�lt legn�pszer�bb� a t�bbtucatnyi ezekben az �vekben deb�t�l� n�i sz�l��nekes k�z�l. Mind a korszak elv�r�sainak megfelel�en aranyosan �s kedvesen n�ztek ki, cuki kiskoszt�mben vagy �ppen f�rd�ruh�ban p�zolva a fot�z�sokhoz, im�dnival� kis diszk�, vagy n�ha ak�r new-wave alap� pop-dalokat �nekelgetve.

Szint�n a nyolcvanas �vek k�zep�n j�ttek nagyon divatba a t�bbtag� l�nycsapatok. A trend kezdet�t a JPop t�rt�net�nek egyik legelk�peszt�bb sikerdala ind�totta el, a JPop t�rt�net�nek egyik legelk�peszt�bb csapat�nak el�ad�s�ban. Ez a dal az 1985 nyar�n megjelent, hihetetlen�l sikaml�s sz�veg� 'sailor fuku wo nugasanai de' volt (ez kb. annyit tesz, hogy 'a matr�zruh�t hagyd magadon' - ami utal�s a jap�n di�kl�nyok matr�zruha szer� iskolai viselet�re) az ekkor m�g 'csak' b� egy tucatnyi tagot sz�ml�l� Onyanko Club (Cicamica klub) el�ad�s�ban. A siker hiszt�rikus volt. A k�z�ns�g im�dta �ket, kislemezeik sorra a toplist�k �lmez�ny�ben kezdtek �s r�videsen m�r saj�t t�v�m�sora is volt a cic�knak. A tagok pedig szinte k�vethetetlen sebess�ggel cser�l�dtek. Az Onyanko Club alig k�t�ves t�rt�nete alatt t�bb mint �tvenen (!) fordultak meg a csapatban, a n�pszer�bb tagok pedig azonnal szol�karriert kezdtek vagy �ppen kisebb al-csapatokba t�m�r�lve n�velt�k a lemezc�g banksz�ml�j�t.

A cicamic�k 1987 szeptember�ben tartott�k b�csukoncertj�ket, hat�suk viszont m�r kit�r�lhetetlen maradt �s ett�l kezdve sorra bukkantak fel az egy�b l�nycsapatok, azonban ezek a produkci�k m�r sokkal visszafogottabbak voltak l�tsz�m szempontj�b�l �s megmaradtak a du� vagy tri� fel�ll�sn�l. Eleinte a Babe �s a Pumpkin volt a f� k�zkedvenc, de azt�n elj�tt 1988, mikoris felbukkant a Wink �s ett�l a pillanatt�l kezdve es�lye sem volt a t�bbieknek.

A Sachiko Suzuki �s Shoko Aida alkototta du� nagyon k�l�nb�z�tt a t�bbi hasonl� csapatt�l. Erre vide�ik tal�n a legjobb p�ld�k... az ekkoriban oly jellemz� hars�ny, mosolyg�s, tengerparton rohang�sz�s PVkkel szemben az � vide�ikb�l valami megkap�, melank�likus hangulat �radt. A k�peken is t�bbnyire szomor� szemekkel n�znek a kamer�ba �s ez a visszafogotts�g, az �rz�ki hangjuk, meg persze olyan nagyszer�en eltal�lt dalok mint a 'Sabishii Netaigyo', a 'Sexy Music' vagy a 'Sugar Baby Love' tett�k �ket annyira sikeress� amir�l a t�bbiek csak �lmodhattak. Az idolok legnagyobbjainak mind volt k�l�n, csak a vel�k kapcsolatos term�keket �rus�t� boltja �s a Wink n�pszer�s�g�re jellemz�, hogy nekik csak Toki� Harajuku negyed�ben volt h�rom ilyen. Akkoris, amikor '89-'90-ben felbukkant a CoCo, a Ribbon, a Qlair �s a Cotton, vagyis a l�nyzenekarok �jabb hull�ma, a k�zt�k kirobban� verseng�s megmaradt a toplist�k k�z�pmez�ny�ben �s egy pillanatra sem tudott vesz�lyt jelenteni a Wink megingathatatlan pozici�j�ra. Az egyetlen hasonl�an sikeres l�nycsapat a rockosabb hangz�sban utaz� Princess Princess volt, azonban nekik a zen�j�k �s c�lk�z�ns�g�k is m�s volt, teh�t nem igaz�n voltak egym�s vet�lyt�rsai.

Term�szetesen, nem csak n�i idolok voltak, hanem j�csk�n akadtak f�rfiak is, nomeg persze fi�csapatok. Ut�bbiak m�g�tt t�bbnyire egy ember, az ezen a piacon a hatvanas �vek elej�t�l mindm�ig meghat�roz� szerepet j�tsz� Johnny Kitagawa �s �gyn�ks�ge, a Johnny's Jimusho �llt. Az � produceri munk�j�nak term�ke volt a Shonentai, valamint a '87-ben felbukkant Hikaru Genji, mely els� '87-es sikerei ut�n pillanatok alatt befutott �s '88-ban az �vv�gi �sszes�tett Oricon kislemez-toplist�nak mindh�rom dobog�s hely�n az � dalaik �lltak. Ezekben a csapatokban minden megvolt ami egy fi�band�t ellenszenvess� tud tenni. T�ncolni tudtak, de a tehets�g�k ezzel nagyj�b�l v�get is �rt �s ezt szenvelg� gesztikul�ci�val �s a kin�zet�kkel pr�b�lt�k p�tolni. Szerencs�re azonban voltak (nem a Johnny's Jimusho-hoz tartoz�) kiv�telek is, mindenekel�tt a Checkers, mely megmutatta, hogy hogyan is kell az ilyet ig�nyesen �s gerinccel csin�lni. Hab�r �k is a di�kl�nyok hevesen dobog� szivecsk�it vett�k c�lba, k�zben viszont zeneileg maradand�t siker�lt alkotniuk, n�mi new wave-es hat�sokat felhaszn�lva �s szinpadi produkci�juk is messze t�ll�pett a Hikaru Genji-re oly jellemz� sz�vszaggat� pillant�sokon. Rajtuk k�v�l is volt m�g j�p�r figyelemrem�lt� csapat, mint a '87-ben deb�t�lt, rockosabb hangz�sban utaz� Unicorn, valamint a TM Network, azonban ut�bbir�l, a zenekarvezet� Tetsuya Komuro k�s�bbi korszakalkot� produceri tev�kenys�ge miatt majd a cikksorozat k�vetkez� r�sz�ben lesz sz� b�vebben.

A f�rfi sz�l��nekesek t�bbs�ge term�szetesen szint�n cs�p�g�s, romantikus dalocsk�kkal boldog�totta a rajong�kat, azonban volt egy nagy kiv�tel: Ozaki Yutaka. � amellett, hogy a kor legnagyobb idoljainak egyike volt, az �npuszt�t� rockszt�rok �tj�t j�rta. Lesz�m�tva persze azt az apr�s�got, hogy zen�je ink�bb volt pop mint rock, ezt azonban b�ven p�tolta elk�telezetts�g�vel, l�zad� szellem�vel, nomeg botr�nyaival. M�r a kezdetek is probl�m�sak voltak: 1982-ben, amikor beindult a karrierje, m�g iskol�ba j�rt, ahol azonban rendszeresen botr�nyokba keveredett �s v�g�l elege lett a r�nehezed� megszorit�sokb�l �s elv�r�sokb�l, ez�rt f�lbehagyta tanulm�nyait �s innent�l kezdve csak a zen�j�nek �lt. Ezt a konformizmus elleni l�zad�st �s szabads�gv�gyat sz�tte bele dalsz�vegeibe is, melyekb�l �radt az egy�nis�get megfojt� t�rsadalom �s a feln�ttek hazug, ki�br�nd�t� vil�ga ellen ir�nyul� d�h �s ellenszenv. Ezzel az �szinte, sz�kimond� �s gyakran �nmarcangol� hozz��ll�ssal hatalmas n�pszer�s�gre �s elismer�sre tett szert a fiatalok k�zt, akik hab�r val�sz�n�leg ugyan�gy ut�lt�k a t�megbe val� beolvad�s gondolat�t, nem voltak el�gg� elsz�ntak ahhoz, hogy k�vess�k is Ozaki p�ld�j�t. Persze ilyen hozz��ll�ssal nehezen v�lhatott volna bel�le tini-b�lv�ny a minden miatt aggod� producerek �ltal uralt zenepiacon, azonban kin�zet�nek, tehets�g�nek, kiv�l� dalainak, nomeg persze annak k�sz�nhet�en, hogy nem direkt, t�mad� m�don fogalmazta meg a n�zeteit, m�gis siker�lt kor�nak egyik legsikeresebb �nekes�v� v�lnia. N�h�ny �vig j�l is ment minden, azonban id�vel Ozakib�l �jra kit�rt a nyughatatlan, l�zad� szellem �s ez�ttal m�r nem �rtalmatlan iskolaigazgat�kkal, hanem a t�rv�nnyel gy�lt meg a baja. 1987-ben m�sf�l �v felf�ggesztetett kapott k�bit�szer birtokl�s��rt �s ennek k�vetkezm�nyek�nt �vekre lemezszerz�d�s n�lk�l maradt �s egyre ink�bb az alkohol rabj�v� v�lt. Hab�r 1990-ben visszat�rt a zenei �letbe �s mint kider�lt n�pszer�s�ge semennyit sem cs�kkent a kiesett id� alatt, innen m�r nem volt vissza�t. 1992 �prilis 25-�n, r�szegen, az utc�n heverve tal�ltak r� �s az �vek sor�n teljesen t�nkretett szervezete m�g aznap v�gleg megadta mag�t. Hal�la ut�n m�gink�bb legend�v� v�lt, az a hely pedig ahol r�tal�ltak zar�ndokhelly� v�lt, ahova manaps�g is t�megesen j�rnak a fiatalok �s az egykori rajong�k, eml�kezni a jap�n pop t�rt�net�nek egyik legeml�kezetesebb �s leg�szint�bb alakj�ra.

M�g a hetvenes �vek k�rny�k�ig minden nyugati zene ilyen vagy olyan m�don eljutott Jap�nba is �s megvolt a helyi megfelel�je, ez a folyamat az idol-pop elterjed�s�vel �s mindenhat� uralm�val igencsak lelassult. Ez-az az�rt �tsziv�rgott a sz�r�n, de csak lassacsk�n �s a hazai fiatalabb gener�ci�t megc�lz� pop-piac nagyr�sz�t az idolok cukorm�zas vil�ga uralta, m�g az egy koroszt�llyal id�sebb gener�ci� tov�bbra is a folk-rock �s a kellemes, de �rtalmatlan Tatsuro Yamashita, Mariya Takeuchi �s hasonl�k nev�vel f�mjelzett pop/soft-rock b�v�let�ben �lt. Persze underground szinten tov�bbra is rengeteg izgalmas dolog t�rt�nt �s Jap�nba is eljutott a punk, a new wave �s a t�bbi ekkoriban felbukkant m�faj, de ezeknek, ellent�tben a nyugati p�ld�kkal, a mainstreamre gyakorlatilag semmi hat�suk nem volt. N�ha az�rt a f�vonalbeli zen�kben is felbukkantak �j hangz�sok, de t�bbnyire meglehet�sen esetlen�l haszn�lva. Miut�n 1980 k�rny�k�n a Yellow Magic Orchestra hazai �s nemzetk�zi sikerei szalonk�pess� tett�k az elektronik�t, megjelent egy furcsa, techno-kayo n�ven elh�res�lt alir�nyzat, ami azt�n az �vtized v�g�ig tartotta mag�t, j�p�r kisebb-nagyobb sikerdalt produk�lva. Volt n�h�ny direkt erre a m�fajra specializ�l�dott el�ad� is, de legink�bb hagyom�nyosabb pop-zen�kben utaz� �nekesek tettek kit�r�ket ebbe az ir�nyba, sokszor a YMO tagjaival a zeneszerz�i sz�kben. Hab�r sz�letett n�h�ny eml�kezetesebb, kis�rletibb darab is, az esetek nagyr�sz�ben a techno-kayo nem jelentett m�st mint szimpla idol-pop, vagy ak�r enka-dalokat n�mi elektronikus puttyog�ssal megdobva �s �gy ink�bb csak amolyan �rdekes kuri�zumk�nt �rdemes eml�kezni az ir�nyzatra.

1990 k�rny�k�t�l egyre ink�bb lehetett �rezni, hogy nagy v�ltoz�sok k�sz�lnek �s az idolok hossz� egyeduralma ut�n sz�pen, fokozatosan kezdett megt�rni a j�g. A nyolcvanas �vekben m�g csak n�ha-n�ha t�rte meg a toplist�k egyhang�s�g�t egy-egy k�l�nlegesebb zenekar, mint p�ld�ul a hetvenes �vek f�v�sszekci�kkal �s n�i vok�lokkal alaposan megt�zdelt funk-zen�j�ben utaz� Kome Kome Club, azonban a kilencvenes �vek elej�n, amikorra az addigi idol mesevil�g m�r v�gk�pp anakronisztikuss� v�lt, egyre t�bb fiatal zen�sz bukkant fel, akik sikeresen t�rtek be a toplist�kra a nyugaton akkoriban divatos ir�nyzatokat k�vetve �s a jap�n fiatalok t�bbs�ge a m�r semmi �jat nem mutat� idolokt�l sz�pen lassan elkezdett �tp�rtolni az �j kedvencekhez.

A lemezc�gek is �szbekaptak �s a r�gi kedvenceket megpr�b�ltak mind zeneileg mind pedig kin�zetben az �jabb ig�nyekhez igaz�tani. A Wink l�nyok p�ld�ul lev�gatt�k hossz� hajukat, ami azel�tt szinte v�djegy�k volt �s r�vid sportos frizur�val valamint modernebb hangz�ssal pr�b�lkoztak. Sikertelen�l. Az akkorra m�r szinte kiv�tel n�lk�l sz�tesett r�gi idol-csapatok ut�n 1996-ban �k is bejelentett�k, hogy feloszlanak �s ezzel v�gleg lez�rult a JPop els� nagy korszaka �s a klasszikus idolok uralma v�get �rt.

Az egykori kedvencek nagy r�sze v�gleg elt�nt a s�lyeszt�ben, azonban j�n�h�ny volt idol karrierje folytat�dott tov�bb. Ez els�sorban azoknak siker�lt akik id�vel bebizony�tott�k, hogy nemcsak a fot�kon �s t�v�ben mutatnak j�l, hanem tehets�gesek is �s egyre ink�bb r�szt v�llaltak a sz�veg �s zene�r�sb�l �s ennek eredm�nyek�nt valamelyest �n�ll�s�tani tudt�k magukat. Akina Nakamori, Noriko Sakai, valamint Shizuka Kudo, az Onyanko Club egyetlen igaz�n sikeres szol�karriert befutott tagja, mind a mai napig jelentkezik id�nk�nt �j kiadv�nyokkal. Akina p�ld�ul 2002-ben jelentetett meg egy lemezt, amelyen r�gi sikersz�mait adja el� �jrahangszerelve k�l�nb�z� st�lusokban �s ez a visszat�r�s olyan sikeres volt, hogy hossz� id� ut�n el�sz�r �jra megh�vt�k a kouhaku uta gassen-be. Akiko Wada mindm�ig megmaradt a n�pszer�s�gi list�k cs�cs�n, azonban eset�ben ez nem a lemezeinek, hanem a televizi�nak k�sz�nhet�, ahol n�pszer� m�sorvezet� lett, aki hat�rozotts�g�val �s er�s jellem�vel a jap�n n�k t�megeinek v�lt p�ldak�p�v�. Seiko Matsuda pedig amellett, hogy tov�bbra is ad ki �j anyagokat, Sayaka nev� l�ny�nak karrierj�t is fel�gyeli, de id�nk�nt m�g a Pink Lady is vissza-visszat�r egy �jabb kislemez �s n�h�ny t�v�szerepl�s erej�ig.

Forr�s